Az allergiás megbetegedések száma senkiben nem hagy kétséget afelől, hogy ezzel a globális problémával intenzíven kell foglalkozni. Az allergia előfordulásának növekvő irányzata a jelenlegi 40%-on sem állt meg, és a szakemberek feltételezései szerint néhány év múlva minden második ember allergiás lesz. Az allergia napjainkban a 3. helyen áll a legelterjedtebb betegségek sorában – közvetlenül a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések után. A szakemberek a különböző típusú allergiás betegségek lehetséges gyógyítási módszereinek kutatása mellett nagy figyelmet fordítanak a megelőzés lehetőségeire is.
HISZTÉRIKUS REAKCIÓ
Az allergének, vagyis az allergiát okozó anyagok leggyakoribb típusa a belélegzett (inhalatív) allergének:virágpor (pollen), por, penészgomba, atka, állati szőr vagy toll. A következő kategória az ételallergének (nutritív allergének): tej, tojás, glutén, mogyoró, hal vagy citrusfélék. A harmadik csoportba tartoznak az ún. kontakt allergének, mint a fémek, az ékszerek, a tisztítószerek (pl. mosópor), a helyileg alkalmazott gyógyszerek vagy a rovarmérgek. Egy allergiás ember immunrendszere rosszul, nem megfelelően és „kapkodva”, tehát túl gyorsan reagál ezekre és egyéb allergénekre. Sőt, merem állítani, hogy az immunrendszer egyfajta „hisztérikus reakciót” produkál. A biokémiai és gyulladásos reakciók láncolata a légzőrendszerben, az emésztőrendszerben vagy a bőrön nyilvánul meg. Az allergiás megbetegedésekkel szembeni genetikai hajlamot „atópiának” nevezzük.
A LEGGYAKORIBB ALLERGIÁS BETEGSÉGEK
A leggyakrabban előforduló allergiás betegség az allergiás nátha. Két alaptípusát különböztetjük meg. A szénanáthát rendszerint pollenszemcsék okozzák, és kialakulása szezonális, vagyis az allergia tünetei egy adott évszakban jelentkeznek. Legfőbb tünetei: vízszerű orrfolyás, köhögés és tüsszögés. Az egész évben allergiás náthától szenvedő betegek rendszerint a porra, a penészgombára, az atkákra és az állatszőrre allergiásak. Számukra az eldugult orr okozza a legnagyobb problémát. Az allergiás nátha gyakori kísérőtünete az allergiás kötőhártya gyulladás, amely rendszerint a levegőben keringő pollenek miatt alakul ki. Mindez a szem égésében, viszketésében, túlzott könnyezésben és a szem vörösödésében nyilvánul meg. A tüdő és a hörgők allergiás reakciója asztmaként mutatkozik meg. Ez a megbetegedés súlyos és hosszan tartó. Tünetei: légszomj, köhögés, szorító érzés a mellkasban.
Az asztmára tipikusan jellemző tünet, hogy a beteg vesz egy mély lélegzetet, de a levegő benn reked, és kilélegezni már nem tudja. A tünetek akár az életet is veszélyeztető asztmás rohamot válthatnak ki. A bőrön jelentkező allergiás reakciók csalánkiütésben nyilvánulnak meg. A tünet elnevezése valóban a csaláncsípéstől ered, amit valószínűleg mindnyájan jól ismerünk. Tünetei: bőrpír, apró vörös pöttyök, erős égető érzés és viszketés. Az atópiás ekcéma a gyerekeknél gyakrabban fordul elő, mint a felnőtteknél, és szintén az allergiás megbetegedések közé soroljuk. Lehet száraz, amikor a bőr kipikkelyesedik és hámlik, illetve lehet nedves, amikor a bőr nedvedzésre hajlamos.
Fokozott allergiás reakció esetében anafilaxiás reakcióról beszélünk, amely akár anafilaxiás sokkot is okozhat. Ez az állapot életveszélyes. Gyakran gyógyszerek vagy (főleg a nyakon vagy közelében történt) rovarcsípés hatására alakul ki. Tünetei: felfokozott légzés, gyorsabb pulzus, izzadás, sápadtság és zavart tudat. Sajnos az utóbbi időben az étel intoleranciais egyre gyakoribb. Ennek oka az élelmiszerek minőségében (vagy inkább minőségének hiányában), a különböző adalékanyagok (stabilizátorok, tartósítószerek, ízfokozók, színezékek stb.) és a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok alkalmazásában stb. keresendő. Az ételallergia leggyakoribb tünetei: hasmenés, ritkábban székrekedés, hasfájás és az étkezés után jelentkező teltségérzés. Az ételallergia esetében bizonyítottan nagy szerepe van a szoptatás hiányának.
SEGÍTENEK A JÓTÉKONY BAKTÉRIUMOK
Az allergiás betegségekre a klasszikus orvoslás tabletta, orrcsepp, szemcsepp, spray vagy külön féle krémek használatát javasolja. Modernebb eljárásnak minősül az ún. deszenzibilizáció. Ez nem más, mint az allergia gyógyítása az allergének kis adagokban, hosszú távon történő beadásával. A kezelés célja, hogy a szervezet hozzászokjon az adott anyaghoz, allergénhez, és ha ez megtörtént, már ne reagáljon rá olyan hevesen. Az allergiás betegségek gyógyításának teljesen új módszere – amelyre napjaink orvostudománya rendkívül nagy figyelmet fordít, és rengeteg kutatás és klinikai vizsgálat kíséri – a probiotikumok alkalmazásából indul ki.
