A só ugyanolyan fontos az élet fenntartásához, mint a víz. Só és víz nélkül nem létezhetünk. Akkor miért mondják azt, hogy a só egészségtelen? Az eredeti só mind a 84 természetes elemet tartalmazta, ugyanez található meg a régi sóbányákban is. Viszont ami az asztalunkra kerül, az étkezési só már csak nátrium-kloridot tartalmaz. Ezt a szervezetünk nem természetes anyagként azonosítja és védekezik ellene. A konyhasó túlzott mértékű fogyasztásának következményei lehetnek az ödéma, a cellulitisz, az artritis, a köszvény, a korai ráncosodás. A hozzáadott jód és fluor csak fokozza a romboló hatását.
5 érdekes információ:
– az emberi testnek több mint 70%-a víz;
– az emberi agy 90%-a víz;
– a könny és a vér 1%-os sóoldat (ez megegyezik az őstenger só-koncentrációjával);
– a magzatvíz nem más, mint 37°C-os, 1%-os sóoldat;
– só nélkül az agyunk nem lenne képes gondolatok megformálására.
A só-koncentráció biztosítja a vérplazma állandó ozmotikus nyomását, amely a vér és szövetek közötti anyagcseréhez szükséges. Só nélkül nem lennénk képesek egyetlen gondolat megformálására sem, ugyanis a sóban levő kálium és nátrium teszi lehetővé az impulzusok továbbítását. Tudnunk kell, hogy a víz és a só az élet építő elemei, ezért nagy jelentőségűek egészségünkre és közérzetünkre nézve.
Mi az eredeti só helyett fehér mérget használunk, mert bár só nélkül nincs élet, só fogyasztásunk egyértelműen egészségkárosító. Az általunk használt étkezési sónak ugyanis szinte semmi köze nincs a természetes kristálysóhoz. A közismert étkezési só főleg NaCl-ból áll, és nem tartalmazza azt a további 82 elemet, ami a természetes kristálysót igazi, életet adó élelmiszerré teszi. Sajnos az ipari feldolgozás során éppen ezek a leghasznosabb ásványok és nyomelemek kerülnek eltávolításra.
Az asztalunkra kerülő konyhasót, a NaCl-ot szervezetünk mesterséges anyagként, sejtméregként könyveli el, és egészséges önvédő mechanizmusa mielőbb szabadulni akar tőle. A szervezetünk számára szükséges napi só mennyiség: 0,2 gramm, ezzel szemben egy európai ember átlagosan napi 15-20 grammot fogyaszt, ami 75-100-szoros túlfogyasztás!
Következményei a cellulit, és a vizenyő, de a magas vérnyomás kialakulása is lehet a túlzott só fogyasztás következménye. Mivel vesén keresztül mindössze napi 5-7 gramm sót tudunk kiválasztani, kiválasztó szerveink iszonyatos túlterhelésnek vannak kitéve. A fennmaradó, ki nem választott sót okos szervezetünk megpróbálja hidratizációval ártalmatlanná tenni, amihez a szükséges nagy mennyiségű vizet a sejtjeinkből nyeri. Ennek következménye a dehidratált sejtek elhalása.
Szerencsére az emberi szervezet hihetetlenül intelligens, és egy szinten túl már nem használja fel a sejtfolyadékot. Viszont muszáj védekeznie a túl sok NaCl ellen, így kikristályosítja azt. De ezzel a probléma nincs megoldva, sőt! A kialakult sókristályok lerakódnak az ízületeinkben, aminek következménye a sok reumás megbetegedés, köszvény, arthrosis, artritis, valamint ide vezethető vissza a vese- és epekő képződése is.
Mi a megoldás? A hétköznapi konyhasót cseréljük le jó minőségű (!), természetes kristálysóra és figyeljünk oda a bevitt só mennyiségére is.
Földünkön a tengerekben és a kőzetekben nagy mennyiségben van jelen a só. Sajnos az egyre erősebb környezetszennyezés miatt a tengeri só minősége nagymértékben csökken. Viszont a föld belsejében található só védett a káros külső behatásoktól. A sóbányákban a só nagy része kősó formájában található meg, amiben ugyan jelen vannak a szükséges ásványok, de a kősó szerkezete miatt ezek nem, vagy csak kis mértékben tudnak beépülni sejtjeinkbe.
A kristálysó egy sokkal tökéletesebb belső struktúrával rendelkezik. Ahhoz, hogy a kristálysó megőrizze természetes tulajdonságait és frekvenciamintáját, elengedhetetlen a kézzel való fejtés és szortírozás. Mivel ez sokkal nagyobb és nehezebb munka, ezért a természetes kristálysó ára sokszorosa a konyhasóénak. Viszont ha végiggondoljuk, hogy mi mindent nyerhetünk a só fogyasztási szokásaink átalakításával, ez az ár már nem is tűnik soknak, sőt …
