Úgy kell a kortizolra gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsára. A kortizolnak számos létfontosságú feladata van stresszhelyzetben: szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat, szabályozza az inzulint és a glükózt, szabályozza az anyagcserét, immunfunkciókra hat, válaszol a gyulladásokra. A kortizol egyik, ha nem a legfontosabb feladata, hogy segítse a szervezetet a stresszre való reakcióban. Éppen ezért, olyan szituációkban, amikor valaki stressz-helyzetbe kerül és/vagy abban él, szervezete kortizol szintje magas lesz.
Ebben az időszakban a testnek nagy mennyiségű kortizolra van szüksége, hogy túlélje a stresszt, tehát ilyenkor tipikusan magas a mért kortizol szint. Ilyenkor még nincsenek tünetek, „csupán” egy általános fáradtság érzés testileg és/vagy lelkileg. A mindennapi teendőit gond nélkül képes ellátni az érintett.
Krónikus, hosszan tartó vagy erőteljes stressznél a mellékvese képtelen kielégíteni a test folyamatos és hatalmas kortizol igényét. Ekkor az történik, hogy a kortizol szint csökkenésnek indul, lecsökken egy átlagos szintre, de reggel már nincs belőle elég (már gondot okoz a reggeli felkelés). A szorongás és az aggodalom kezdi befészkelni magát az érintett életébe, egyfajta ingerlékenység lesz úrrá rajta. Jön az alvászavar, nehezen, lassan tud csak elaludni, illetve gyakori az éjszakai megébredés is. Rendszeressé válik a vírusos fertőzés, erősödik a PMS és akár szabálytalanná válhat a menstruáció. Pajzsmirigy alulműködést sugalló tünetek jelennek meg, mint a végtagfázás, fáradtság, lelassult anyagcsere. Egy „progeszteron-lopás” nevezetű kompenzációs jelenség veszi át az irányítást hormonális téren: ilyenkor ugyanis a kortizol előállítása válik az abszolút első számú prioritássá a szervezet részéről, ami azzal is jár, hogy az egyéb hormonok előállítása háttérbe szorul.
A rendelkezésre álló progeszteron kortizol előállítására fordítható, amit teljes mértékben a szervezet önállóan irányít, ráadásul mivel a progeszteron és a kortizol egy azon receptoron keresztül jut be a célsejtekbe, a maradék progeszteron is nehezen jut szabad receptorhoz. (kortizol=anti-progeszteron). Ekkor labor segítségével detektálható az alacsony progeszteron szint és mellette egy normál kortizol szint. Amennyiben van lehetőség kortizol napi profil készítésére, azzal szépen követhető a reggeli kórosan alacsony kortizol szint, holott a reggeli kortizolnak kellene a legmagasabbnak lennie és úgy kellene fokozatosan csökkennie estére és éjszakára. Ebben a stádiumban a „progeszteron-lopás”-nak köszönhetően csupán egy néha-néha jelentkező enyhe fáradtság figyelhető meg, amin egy kis szundikálás vagy egy rövidebb szabadság, pihenés sokat segít.
Mellékvese fáradtság esetén a mellékvese képtelen kielégítő mennyiségű kortizol előállítására. (ehhez a stádiumhoz akár évek is kellhetnek, míg kialakul, de több nagy stresszhatás miatt ennél hamarabb is ide juthatunk. ) Ekkorra már a kortizol szint nagyon alacsony. Ennek a stádiumnak a korai szakaszában a tipikus mellékvese fáradtság tünetek jellemzőek, később további hormonális egyensúlytalanságok lépnek fel. Ez konkrétan nőknél a petefészek – mellékvese – pajzsmirigy tengely érintettségét jelenti, míg férfiaknál a mellékvese – pajzsmirigy tengely problémáit jelenti. Ekkorra általánosságban elmondható, hogy az érintett testében állandósult a fáradtság érzése. A test minden erejével igyekszik fenntartani az egyensúlyi állapotát azzal, hogy aktivizálja a vegetatív idegrendszerét, de a már sérült receptorok, a károsodott anyagcsere és méregtelenítő mechanizmusok miatt kiszámíthatatlan és bizonytalan az eredményessége. Külső segítségre van szükség!
Visszaható glükóz egyensúlytalanság, bizonytalan vérnyomás – tartós alacsony vérnyomás, szívbedobogások, poszturális ortosztatikus tachycardia, szédülés, szorongás, időszakos adrenalin löketek, hiperszenzitív hyponatrémia (alacsony nátrium szint), hirtelen idegességi rohamok, a végzet közeledtének érzése. Kórosan erőteljes a test és az elme kapcsolata, ami miatt nincs kibúvó, hiszen minden gondolat fiziológiai válaszreakciót vált ki. Mellékvese kimerülés/elégtelenség esetén már a test energia szintje nagyon alacsony, a test a túlélésért harcol. Végül, a mellékvesék teljesen kimerülnek. Amikor ezt a stádiumot elérjük, már az Addison-betegség határát súroljuk, amit mellékvese elégtelenségnek hívunk és ami komoly orvosi felügyeletet igényel.
Mit tesz értünk a kortizol, másnéven “anti-stressz” hormon?
Normalizálja a vércukor szintet: a kortizol megemeli a vércukorszintet, annak érdekében, hogy a sejtek több „üzemanyaghoz” jussanak egy megterhelő, stresszes szituációban. Ez a stresszhelyzet fizikai túléléséhez szükséges. A kortizol párhuzamosan dolgozik a hasnyálmirigy inzulinjával, annak érdekében, hogy a sejtek elegendő glükózt (energiát) vehessenek fel. Bármikor, amikor az emberi szervezet stresszhelyzetbe kerül, nagyságrendekkel több energiára van szüksége a túléléshez és ezt a kortizol biztosítja.
Gyulladásgátlás: a kortizol egyik legfontosabb feladata a gyulladáscsökkentés. Képzeljük el amikor például belelépünk egy gödörbe és kificamodik a bokánk. Ilyenkor szinte azonnal megdagad a boka területe, bepirosodik, forró és fáj. Ekkor a szervezetben nagy mennyiségű kortizol kiválasztódás kezdődik, azaz beindul az ún. „gyulladás-gátló válasz”. Ennek célja, hogy a kortizol megszüntesse a gyulladást az érintett területen, azaz megszűnjön a dagadás és a pirosság. De említhetnénk a szúnyogcsípést is, mert amikor megcsíp minket a szúnyog, ha nem lenne elegendő rendelkezésre álló kortizol a szervezetünkben, a szúnyogcsípés egyre csak terjedne, növekedne, pirosodna, dagadna. A kortizol tartja kordában és kontroll alatt a szervezetben a gyulladásokat, legyen az sérülés miatti, allergia miatti vagy épp autoimmun betegség miatti gyulladás.
Immun szupresszió: azok az emberek, akik krónikus stresszben élnek, azaz tartósan és kórósan magas a kortizol szintjük, igen előnytelen helyzetben vannak immunrendszer szempontból. A kortizolnak ugyanis hatása van az immunrendszer és az immun-reakciókban résztvevő legtöbb sejtre, főleg a fehérvérsejtekre. A tartósan magas kortizol képes elnyomni a limfocitákat, a fehérvérsejtek irányítóit (lecsökkentve a szaporodási sebességüket és növelve a programozott sejthaláluk sebességét). Ezen kívül más fehérvérsejt típusokat, mint az NK (natural killer) sejteket, a monocitákat, makrofágokat és a hízósejteket is elnyomja. Ez azért jelent gondot, mert ezek a fehérvérsejtek volnának hivatottak megvédeni szervezetünket a „betolakodók” ellen. Így nem csoda, hogy krónikus stressz alatt vagy szintetikus kortikoszteroidok szedése esetén könnyebben megbetegszünk, hiszen az immunrendszerünk „honvédelmi katonái” el vannak nyomva.
Érszűkület: a kortizol képes összehúzni a közepes artériákat. Azok, akiknél alacsony a kortizol szint (lásd előrehaladott mellékvese fáradtság), alacsony vérnyomástól is szenvednek. Ezért egy kielégítő kortizol szint képes volna fiziológiailag emelni a vérnyomáson.
A stressz fiziológiája: a mellékvese fáradtságban szenvedők képtelenek tolerálni az őket érő stresszt, ami azt eredményezi, hogy sokkal komolyabb stressznek teszik ki magukat. Ahogy a stressz szintje emelkedik, egyre több kortizol kiválasztódására volna szükség. Amikor a kortizol szint nem tudja elérni a stressz kezeléséhez szükséges szintet, képtelenség fenntartani a szervezet optimális stressz-reakcióját. Ebből a megközelítésből vizsgálva ki kell mondani, hogy a stressz igenis ölhet!
